Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1.rész

2014.10.05

 SZERVEZETI  ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

 
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai:
 
Törvények:
·        Az 1992.évi XXXIII.tv.: A közalkalmazottak jogállásáról
·        1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
·        2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
·        2012.évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről
·        A Munka Törvénykönyvről szóló 2012. I. tv.
·        A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv.
 
Kormányrendeletek:
·        A 138/1992./X.8./ Korm. rendelet a Közalkalmazottak jogállásáról szóló
·        110/2012. (VI. 4.) Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT rendelet)
·        51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet)
 
Miniszteri rendeletek:
·        20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
·        17/2013. (03. 01.) EMMI rendelet nemzetiségi irányelvek
·        23/2001. (VIII. 27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatásról és az iskola tankönyvellátás rendjéről
·        26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
1.     Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok
Szakmai Alapdokumentum
Pedagógiai program
/helyi tanterv /
 
Szervezeti és működési szabályzat
Házirend
Belső szabályzatok
/igazgatói utasítások /
 
2.     Munkaügyi, munkajogi helyi /belső/szabályok
 
·        Közalkalmazotti szabályzat
A Szakmai Alapdokumentum a fenntartó nyilatkozata /határozata / az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait és dönt a működési feltételeinek biztosításáról.
A Szakmai Alapdokumentumban szereplő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő és oktató munkát szabályozza.
 
A nevelő és oktató munka eredményes megvalósulást segítő iskolai szervezet és működési rend kialakítását szolgálja a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend.
A szervezeti és működési szabályzat alapvetően a közoktatási intézmények dolgozóira állapít meg szabályokat, a házirend pedig a tanulókkal foglalkozik.
 
I. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA A SZAKMAI ALAPDOKUMENTUM SZERINT:
 
l. Az intézmény hivatalos neve, székhelye, típusa, képzési területe:
Hivatalos neve: Hauser Lajos Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola
Székhelye: 8409 Úrkút, Rákóczi u. 42.
Típusa: Általános iskola
Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: nemzeti etnikai kisebbségi nevelés- hagyományos (német) nyelvoktató kisebbségi oktatás.
OM azonosító: 037068
 
 
2. Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata 2013. január 1-jével hatályos.
 
 
 
Az intézmény fenntartója, jogállása
 
Irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Gazdasági és pénzügyi feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el.
Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: Úrkút Község Önkormányzata.
Az intézményi vagyon feletti kezelési jog: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
 
II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, AZ EGYES BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK, ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK FELADATAI:
1. AZ IGAZGATÓ és feladatköre
Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját egy igazgatóhelyettes közreműködésével végzi.
 
A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének hatásköre a Köznevelési törvény 69.§ (2), (4), (5), (6) pontjában foglaltaknak megfelelő.
Felel az intézmény nevelési-oktatási munkájának irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért. A napi működés biztosításáért.  
 
 
A közoktatási intézmény vezetője-a Köznevelési törvény előírása szerint- felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja.
 
 
 
Hatáskörök átruházása az igazgatóhelyettesre:
- a munka-, és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését,
-         a technikai /műszaki és kisegítő munkakörben / dolgozók munkájának szervezését, ellenőrzését.
-         a szakmai munkaközösségek munkájának összefogása
 
Helyettesítése:
- az igazgatót akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes teljes felelősséggel                 helyettesíti- az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozó ügyek kivételével.
-         az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást.
-         az igazgató és a helyettes távolléte esetén a munkaközösségek vezetői közül írásos megbízással a megbízott teljes felelősséggel helyettesíti a vezetőket.
 
2. AZ IGAZGATÓHELYETTES:
 
Az igazgató közvetlen munkatársa, tevékenységét az igazgató irányítása mellett egymással együttműködve szakmai partnerként látja el.
Az igazgatóhelyettes szervezi és irányítja:
-         a tanulók továbbtanulásával és pályaválasztásával kapcsolatos feladatok ellátását, kapcsolattartás a továbbtanulási, pályaválasztási pedagógiai szakszolgálattal.
-         gyermek – és ifjúságvédelmi munkát iskolai szinten és az illetékes szervekkel.
-         a tankönyv és taneszköz ellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátását.
-         az iskolai ügyvitel munkáját.
-         a távollévők helyettesítését.
Az igazgató által meghatározott, összehangolt rend szerint tartózkodik az iskolában.
 
2.     ISKOLATITKÁR
Az iskola igazgatójának irányítása alá tartozik.
Felelős:
Az étkezési térítési díjak beszedéséért, elszámolásáért.
Az intézmény költségvetésében biztosított pénzek (kiadások) figyelemmel kíséréséért.
Az intézmény számára szükséges anyagok, eszközök beszerzéséért,
Az ellátmány kezeléséért és elszámolásáért.
Az intézmény leltáráért.
 
 
3.     ISKOLAVEZETŐSÉG
Az igazgató, igazgatóhelyettes.
Ügyviteli vezetési ügyekben az iskolatitkár.
Szakmai ügyekben az igazgató, az igazgató helyettes és a munkaközösség vezetők alkotják.
Az igazgató (szakmai kérdésekben) döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testületeként az igazgató által megállapított munkaprogram alapján /negyedévenkéntés szükség szerint / tanácskoznak.
 
 
 
 
 
5. NEVELŐTESTÜLET
 
Jogállását, döntési véleményezési és javaslattételi jogkörét a Köznevelési törvény 70.§-a tartalmazza.
A tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart.
Rendes értekezletei: tanévnyitó, félévi, osztályozó, tanévzáró.
Osztályozó értekezlet évente kettő: félévkor és tanév végén.
Feladata:
- tantárgyi érdemjegyek megállapítása, magatartás és szorgalom elbírálása.
- év végén felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás.
A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartásának, szorgalmának minősítéséről az osztályban tanító pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt.
 
Résztvevők:
-         osztályban tanító tanárok, osztályfőnökök.
 
A tanévnyitó értekezleten dönt az éves munkaterv módosításáról, kiegészítéséről, elfogadásáról.
Az értekezleteket az iskola igazgatója hívja össze a munkatervben meghatározott napirenddel és időponttal.
Szükség esetén az igazgató rendkívüli értekezletet hívhat össze, nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat.
 
ØRendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.
A szolgálati titoktartás a nevelőtestületet is kötelezi!
 
 
 
6. MUNKAKÖZÖSSÉGEK:
-         Vonatkozó törvény: Köznevelési törvény 71.§
-         Iskolánkban alsó és felső tagozatos munkaközösség működik.
-         Javaslattevési és véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe
-         A munkaközösség programjainak meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatevét és a ráruházott feladatokat.
-         A munkaközösség vezetője az igazgató által megbízott pedagógus.
-         A munkaközösség vezetői feladatok ellátásának időtartama legfeljebb 5 év.
Feladata:
-         A hozzátartozó nevelés-oktatási terület szakmai, pedagógiai gondozása. Javaslatot tesz eredményességnek ellenőrzésére, fejlesztésére, a tantervi anyag ésszerű átrendezésére, korrekciójára, az egységes követelményrendszer fakultatív biztosítása, kiegészítő programokra, taneszközökre és egyéb segédletekre.
-         A tanmeneteket véleményezi, ellenőrzésre leadja az igazgatónak. Megszervezi és lebonyolítja az általa gondozott tárgyak tanulmányi versenyeit.
-         Véleményezési jogkörébe tartozik szakterületének minden olyan kérdése, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van.
-         Belépő új pedagógus segítése.
 
Az együttműködés napi szinten megvalósul. Ez magában foglalja:
ØAz iskolában folyó oktató-nevelő munkát
ØTanítási módszereket, szervezeti formákat
ØEgyéni képességekhez igazodó munkaformákat
ØA hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés, beilleszkedésük segítését, felzárkóztatását
ØTapasztalatok átadását
ØEsetmegbeszéléseket
ØTovábbképzések ismereteinek megbeszélését
ØA tanulók egységes értékelését
ØA tankönyvválasztásban való aktív, körültekintő részvételt
ØDifferenciálás
ØIskolai versenyek, programok összehangolását, megszervezését, lebonyolítását
ØÉves munkaterv összeállításánál egyeztetés
ØTaneszközök folyamatos áttekintése, igényfelmérés
ØAz iskolavezetés tájékoztatása a szakterületükön történtekről
ØHasonló intézmények munkaközösségeivel együttműködés, tapasztalatcsere
 
A kapcsolattartás rendje: a munkaközösség vezetők kéthavonta megbeszélést tartanak.
Részvétel a pedagógusok munkájának segítésében:
Pályakezdő kolléga felkarolása, mindennapi munkájában tanácsadás
Az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, értékelésében, (óralátogatás, adminisztráció, beszámoló stb.)
Pedagógusok szakmai minősítésében, értékelésében
Iskolai versenyek, programok összehangolásában, megszervezésében, lebonyolításában
Együttműködés az osztályfőnökökkel, a napközis nevelővel, az esetleges problémák megbeszélése, orvoslása.
 
 
7. SZÜLŐK KÖZÖSSÉGE
 
Köznevelési törvény 72.§.
 
Döntési jogkörébe tartozik:
 
-         Működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása
-         képviseletében eljáró személyek megválasztása
-         rendelkezésére álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása.
 
Véleményezési jogkört gyakorol:
 
-         a házirend megállapításában
-         az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatásának formáiban
-         a szülőket anyagilag is érintő ügyekben.
 
8. Intézményi Tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők           közötti kapcsolattartás formája, rendje
 
Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből (1-1 fő) alakult egyeztető fórum, amely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint.
Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős.
Az intézményi tanácsot az ügyrendben megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során.
Az igazgató félévente egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.
Az intézményi tanács képviselőit meg kell hívni a félévi és az évzáró értekezletre.
 
 
 
 
9. DIÁKÖNKORMÁNYZAT
 
Köznevelési törvény 48.§
A gyermekközösség választott és delegált tagjaiból áll.
Éves munkájukat a diákönkormányzatot segítő tanár koordinálja.
Egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor.
Javaslattevő jogot gyakorol olyan kérdésekben, mint a /tanórán kívüli / programok, szakkörök, kirándulások, versenyek, túrák, ügyeletesi munka, sportélet, vetélkedők, DIÁK NAP –stb.
A DÖK rendszeres időközönként tart megbeszéléseket, melyeken a munkájukat segítő nevelő is részt vesz. Javaslataikat, észrevételeiket, kéréseiket ő közvetíti a vezetőség felé, de a képviselők személyesen is megkereshetik az iskola vezetőit.
A DÖK működéséhez szükséges feltételeket, helyiségek, berendezések használatát az iskola biztosítja.
A DÖK saját bevételeiből (hulladékgyűjtések, farsangibelépőjegyek, tombola,zsákbamacska bevétele) gazdálkodik.
 
10. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
 
Az igazgatóság és a nevelőtestület
 
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők utján valósul meg.
A kapcsolattartás fórumai:
- az iskolavezetőség ülései
- a különböző értekezletek
- megbeszélések stb.
 
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.
 
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
 
 
 
Az iskolavezetőségi tagok kötelességei:
 
Az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.
 
Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőséghez.
 
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel.
 
A nevelők és a Szülői Szervezet
A Szülői Szervezet  közvetlen kapcsolatban áll az iskola vezetőivel, a DÖK segítő nevelővel
(a nevelőtestülettel rajtuk keresztül is kapcsolatot tart) munkatervüket velük megbeszélve készíti el, rendezvényeiken a szülők és nevelők közösen vesznek részt, megbeszéléseikre szükség szerint meghívják az iskola vezetőjét, vagy a DÖK munkáját segítő pedagógust.
A nevelők és tanulók
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:
·        az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákgyűlésen rendszeresen /évente legalább l alkalommal/   
·        valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.
·        Az SNI-s tanulók fejlesztése a gyógypedagógus által összeállított egyéni fejlesztési terv szerint a törvényben előírt óraszámoknak megfelelően történik.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.
 
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
A nevelők és a szülők
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
·        az igazgató:
                  a szülői közösség választmányi ülésén
·        az osztályfőnökök:
                  az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:
·        családlátogatások
·        szülői értekezletek
·        fogadó órák
·        írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetbe.
 
A szülői értekezletek, és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.
 
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
 
A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről és minőségirányítási programjáról az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
 
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:
·        az iskola fenntartójánál,
·        az iskola irattárában
·        az iskola nevelői szobájában
·        az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesnél,
·        az iskola honlapján
·        nyitott polcon
III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE
1.     Nyitva tartási rend:
 Az iskola a szorgalmi munkanapokon 700-1700 óráig tart nyitva.
Az iskolát a karbantartó 6 órakor nyitja.
Alkalmazottak, vezetőség benntartózkodási rendje:
Igazgató és igazgató helyettes 715-től tartózkodik az intézményben egymást váltva, amíg az iskolában foglalkozások folynak.
Iskolatitkár: 710 -1510
Takarítók: 700 - 900 és 1400-1800
Karbantartó: 600 -1400
Akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, azok a nyitvatartási időben ügyintézés céljából és időtartamára tartózkodhatnak.
2. Ügyeletesi rend:
 Tanári ügyelet működik a tanulók segítségével. /mely kiterjed: a termekre, folyosókra, udvarra. /A nevelők beosztása az órarend szerint készül, figyelemmel a pedagógusok egyenletes terhelésére. /Többnyire önként meghatározott napon. /A gyermek ügyeletesek nevelői választás alapján a mindenkori 8. osztályosok közül kerülnek ki./
3. Tanítási rend:
-         A tanítás 8lo-kor kezdődik /a 0. óra 7 l5 –kor /.
-         A tanítási órák 45 percesek, melyeket l0 és 15 perces szünetek szakítanak meg.
-         A 15 perces hosszú szünet a tízóraizás ideje.
-         A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet a házirend tartalmazza.
-         A nyílt hetek tartásának rendjét és idejét az éves munkaterv rögzíti.
-         Az étkezést lehetőség szerint 1200-1400 óra között kell lebonyolítani.
A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke / távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes /, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.
Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyása csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
A tanórán kívüli foglalkozásokat 1400 órától l700óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.
Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 és 1500 óra között.
A pedagógusok munkaidejének kitöltése
A pedagógusok teljes munkaideje heti 40 óra, melyből a kötött munkaidő heti 32 óra. A pedagógus munkakörben dolgozók iskolában töltött munkaideje két részre oszlik:
a)     a neveléssel-oktatással lekötött óra (22-26)
b)    a neveléssel-oktatással le nem kötött óra (6-10)
A létesítmények és helyiségek használati rendje
Az épületek homlokzatán címtáblát, nemzeti és EU- s zászlót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni
Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:
-         a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,
-         az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni,
-         az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
-         a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,
-         A munka- és egészségvédelmi szabályokat és a dohányzás tilalmát betartani.
Biztonsági rendszabályok:
Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is a raktárakat, szertárakat.
A zárak meghibásodását azonnal jelezni kell az ügyeletesnek, vagy a karbantartónak. A bezárt termek kulcsát a nevelői szobában kell leadni.
A tantermeket az ügyeletes nevelő nyitja, záráskor a takarítók zárják.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól az iskola igazgatója adhat felmentést.
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával
Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják.
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Ügyintézés miatt az iskolatitkár fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket 710-1510 között.
Az iskolába érkező külső személyeknek az iskolatitkárnál be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek.
Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben tartózkodhat az épületben.
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézéséért külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni.
4. Tanórán kívüli foglalkozások:
Szervezeti formák
-         szakkör,
-         énekkar
-         tanulmányi, szakmai kulturális versenyek, házi bajnokságok
-         napközi és tanulószoba / igény esetén /
 
A mindennapos testedzés formái:/korcsoportonként/
·        DSK, tömegsport
·        kézilabda
·        futball
a, Szakkör
Az iskola hagyományainak és a tanulói, szülői érdeklődésnek megfelelő szakköröket hirdetik meg. Jelentkezni a szorgalmi időszak kezdetén lehet. Indításáról és arról, hogy melyik szakköri foglalkozás legyen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség meghallgatásával az igazgató dönt.
A szakkör indításának további feltétele, hogy kellő számú jelentkező legyen és a szakkör vezetője szívesen vállalja a feladatát.
A szakköri foglalkozások október l-jével kezdődnek meg és május végéig tartanak.
b, Énekkar
Az énekkar a szorgalmi időszak alatt órarendben rögzített időpontban heti 1 alakalommal 90 perces időbeosztással, tömbösítve működik.
c, Tömegsport, DSK foglalkozások:
A testnevelő tanár szervezi a szorgalmi időben. A részvétel önkéntes. Törekedni kell, arra, hogy a foglalkozásokon minél több tanuló vegyen részt.
A DSK keretén belül az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően versenysport ágazatokban is legyen lehetősége a gyermeknek a sportolásra. A DSK munkáját a mindenkori testnevelő tanár ellenőrzi az igazgató jóváhagyásával.
d, Hagyományőrző szakkör
Szorgalmi időszak alatt órarendben rögzített időpontban heti 1 alkalommal 45 perces időbeosztással, vagy szükség esetén tömbösítve működik.
Célja iskolánk és községünk hagyományainak ápolása, megtartása.
e, Rajzszakkör
Szorgalmi időszak alatt órarendben rögzített időpontban heti 1 alkalommal 90 perces időbeosztással, tömbösítve működik.
Célja iskolánk tehetséges tanulóinak fejlesztése és rajzversenyekre való felkészítése.
A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg . A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek az érdeklődési körök működéséért. Éves programot dolgoznak ki. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Amennyiben a tanulók száma az iskola által meghatározott alsó létszám alá esik, intézkedni kell a foglalkozás megszüntetéséről. Valamennyi csoport vezetője kiemelt feladatának tekintse, hogy különböző versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon, iskolai versenyeken versenyképes, bemutatóra alkalmas produkcióval áll elő.
f, Az iskolavezetés és az iskolai sportkör kapcsolattartás formái, rendje:
-         az iskolavezetés folyamatosan ellenőriz, esetmegbeszélés, emlékeztető, értekezlet formájában egyeztet a testnevelést tanító pedagógusokkal
-         félévi, év végi értekezleten és kéthavi rendszerességgel, valamint aktualitástól függően történik a konzultáció
g, Hit - és erkölcstanoktatás:
Tanulói, szülői igényeknek megfelelően az egyházak képviselővel egyeztetve osztályonként heti egy alkalommal az órarendben meghatározottak alapján.
Aki hitoktatáson nem kíván részt venni azoknak a 2013/2014-es tanévtől az 1. és 5. osztályban, majd felmenő rendszerben erkölcstan órára kell járniuk.
h, A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő része az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait, felelőseit.
A versenyeken való részvételt a tankerület igazgatójával engedélyeztetni kell.
Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tanulók különböző területeken elért eredményeiről az egész iskolai és a falu közössége tudomást szerezzen az alábbi információs csatornákon:
·        Helyi újság
·        Napló
·        Honlap
·        Falu TV
A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni.
Az elért eredményt az iskolai közösséggel tudatjuk.
AZ EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALAKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK:
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes.
A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.
A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulók képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozáson kötelező.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését /a foglalkozások megnevezését, a heti óraszámát, a vezető nevét/ minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőség szerint figyelembe kell venni.
A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
Az osztályfőnökök évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük.
Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
A hétvégére feladott házi feladat mennyisége nem haladhatja meg a hét közben feladottat.
A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére a Közösségi Házban működő könyvtár áll rendelkezésre.  Iskolai könyvtári feladatokat is ellát nyitvatartási időben, amely igazodik az iskola munkarendjéhez.
Heti egy alkalommal délelőtt van lehetőség a PP-ben illetve a Helyi tantervben rögzített könyvtárhasználati órák megtartására. A könyvtár nyitva tartása az osztálytermek faliújságára kifüggesztésre kerül.
5. TANTÁRGYFELOSZTÁS, ÓRAREND
A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és pedagógusok kötelező óraszámai /a Köznevelési törvény 6. sz. melléklete alapján készül./
Elkészítésénél az alábbi elveket kell figyelembe venni:
-         kötelező óraszámok
-         órakedvezmények /képviseleti szervek, továbbtanulók /
-         az osztályfőnök lehetőleg saját osztályában minden általa tanítható tárgyat tanítson.
-         felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot
-         a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg megfeleljen egymásnak.
-         arányos terhelés
-         egyéni kívánságok lehetőség szerint
A tantárgyfelosztást az iskola vezetője állítja össze és a nevelőtestület véleményezi.
Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül.
Fő szempontok:
-         a tanuló heti optimális terhelése
-         napi egyenletes terhelés
-          tantárgyi speciális követelmények
-         tömbösítés
-         bontott csoportok /nemzetiségi német nyelv, számítástechnika /
-         speciális igények / továbbtanulók, helyettesítések /